Van olyan törvény, ami megmondja, hogy mennyit kell megtakarítani?
Aki nem állít ki számlát, annak nincsenek általános szabályai a nyugták megőrzésére. Léteznek viszont elévülési idők: az az időtartam, amely alatt valaki követelheti Öntől a fizetést, vagy Ön követelheti a Önnek járó tartozást. A nyugta az elévülési idő alatt érvényes, mert bizonyítja, hogy Ön fizetett, vagy hogy jogosult volt a fizetésre; a határidő lejárta után már nem szükséges az adott tartozás esetében. Ezért a hasznos válasz nem egyetlen szám, hanem minden dokumentumtípushoz egy-egy szám, és mindegyik más szabályozásból származik: az adótörvénykönyvből az adók esetében, a 18.091. törvényből a munkaügyi ügyekben, és a Polgári Törvénykönyvből a bérleti díjak és általában a tartozások tekintetében. A táblázat összefoglalja az egyes eseteket. Van egy kivétel, amely fordítva működik: a fizetési bizonylatokat jóval a követelési időszakon túl is meg kell őrizni nyugdíj-előtakarékossági célokra.
| Papír | Meddig kell tartani | Szabály |
|---|---|---|
| DGI adóbevételek | Az adóköteles esemény naptári évének végétől számított 5 év; 10 év, ha elmulasztotta a bevallási kötelezettségét, vagy csalás történt. | Adótörvénykönyv, 38. cikk |
| Fizetési bizonylatok igényléséhez | A kereset: a megszűnést követő naptól számított 1 év. A követelések: esedékességüktől számított 5 év. | 18.091. törvény, 1. és 2. cikk |
| Fizetési jegyzékek nyugdíjba vonulás esetén | Nincs lejárati dátum: a BPS elleni évek munkájának bizonyítékai | BPS |
| Bérleti díjak | 4 év minden lejárati dátumtól számítva, és mindig az utolsótól számítva | Polgári Törvénykönyv, 1222. és 1462. cikk |
| Adósságtörlés igazolása | A tartozás esedékességétől számított 10 év, kivéve, ha külön törvény másként rendelkezik. | Polgári Törvénykönyv, 1216. cikk |
| UTE, OSE és Antel számlák | Nem tettünk közzé határidőt: nem találtunk konkrét szabályt. | Lásd a szolgáltatások részt |
Ugrás az útmutató egy szakaszára
Adók: öt év, de december 31-től számítva
Az adótörvénykönyv 38. cikke kimondja, hogy az adóbeszedési jog „az adóköteles esemény bekövetkezésének naptári évének végétől számított öt év elteltével évül el”. A lényeg a kiindulópontban rejlik: az öt évet nem a bevallás benyújtásának vagy a befizetésnek a napjától kell számítani, hanem az adóköteles esemény bekövetkezésének évének végétől. Például tanácsos a 2021-es keresetekre vonatkozó jövedelemadó-bevételeket 2026 végéig megőrizni. Ugyanez a cikk tíz évre hosszabbítja meg az elévülési időt, ha az adózó adócsalást követett el, vagy nem teljesítette a regisztrációra, az adóköteles esemény bejelentésére vagy a bevallások benyújtására vonatkozó kötelezettségeket. Más szóval, ha bevallást kellett volna benyújtania, és nem tette meg, akkor tíz évig telik az idő. Ez vonatkozik a bevallott vagy a visszatartott összegek igazoló dokumentációjára.
Fizetési jegyzékek: az igénylések és a nyugdíjba vonulás órája
A munkáltatóval szembeni követelés benyújtásához a 18.091-es törvény két határidőt állapít meg, amelyeket nem szabad összekeverni. Az 1. cikk kimondja, hogy a keresetek „a munkaviszony megszűnését követő naptól számított egy év elteltével évülnek el”: ez az az időtartam, ameddig a munkaviszony megszűnése után érvényesítenie kell a követelést. A 2. cikk kimondja, hogy a munkaügyi követelések „öt év elteltével évülnek el, attól a naptól számítva, amikor követelhetőek lettek volna”: ennyi időre visszamenőleg igényelhet. Ezért az egy évnél régebben távozott munkahelyéről származó fizetési jegyzékek már nem érvényesek perre, kivéve, ha korábban megszakította az elévülési időt, például azzal, hogy békéltető meghallgatást kért a Munkaügyi Minisztériumtól (3. cikk). De ne dobja ki őket. A BPS (feltehetően egy adott jogi mechanizmusra vagy rendszerre utal) elfogadja a fizetési jegyzékeket bizonyítékként, ha a foglalkoztatási előzményeiben hiányosságok vannak: az 1996. április 1. utáni időszakokra vonatkozóan a fizetési eltérések vagy be nem jelentett tevékenységek miatti panaszhoz csatolják őket, és ezek a hiányosságok sok évvel később fedezhetők fel. Ennél a dokumentumnál azt javasoljuk, hogy mindig őrizze meg, még akkor is, ha beolvasták.
Bérleti díj: négy év, és az utolsó nyugta a dupláját éri.
A Polgári Törvénykönyv 1222. cikkelye négyéves elévülési időt ír elő a bérleti díj „hátulékának megfizetésére vonatkozó kötelezettségre”, legyen szó vidéki vagy városi ingatlanról. Ugyanez a cikk vonatkozik a kölcsönvett pénz kamataira és „mindenre, ami évente vagy rövidebb időszakos részletekben fizetendő” összegre is. Minden hónapnak megvan a saját órája, amely a fizetés esedékességének napjától kezdődik. Van egy másik szabály a törvénykönyvben, amely megváltoztatja a megőrzendő dokumentumok körét: a 1462. cikk kimondja, hogy amikor a fizetést „részletekben és meghatározott időszakokban kell teljesíteni, az utolsó időszakra vonatkozó nyugta vagy fizetési bizonylat az előző időszakok megfizetésének vélelmezését alapozza meg, hacsak az ellenkezőjét nem bizonyítják”. Más szóval, ha a bérbeadó egy régi havi bérleti díj megfizetését követeli, az utolsó hónapra vonatkozó nyugta már az Ön javára szól, és a jogosultnak kell bizonyítania az ellenkezőjét, mert a vélelem a hitelező és az adós között érvényes. Továbbra is ajánlott megőrizni az összes nyugtát a teljes négy évre, valamint a kaucióról szóló bizonylatot, amíg vissza nem kapja. A közös költségekre saját szabályok vonatkoznak, amelyeket a külön oldalon ismertetünk.
UTE, OSE és Antel: a határidő, amit nem fogunk bepótolni neked
Ez a leggyakoribb kérdés, és ez kapja a legrosszabb válaszokat a fórumokon. Nem találtunk olyan konkrét törvényt, amely egyértelmű és explicit elévülési időt határozna meg az UTE, OSE vagy Antel számlákra vonatkozóan, ezért nem tettünk közzé egyet sem. A Polgári Törvénykönyv két általános szabálya, amelyek alkalmazhatók lennének, nagyon eltérő időkeretet kínál: négy év a részletfizetésekre és tíz év a tartozás miatti személyes keresetekre. Annak eldöntése, hogy melyik vonatkozik a közüzemi számlákra, jogi vita, amelyet itt nem fogunk megvitatni. A gyakorlati megközelítés más. Mindig őrizze meg az egyes szolgáltatások utolsó kifizetett számlájának nyugtáját, az aláírt fizetési megállapodásokat, valamint a panasz vagy lemondás igazolását – ezek a dokumentumok vetnek véget a vitának. Ha csoportos beszedési megbízással vagy a bank alkalmazásán keresztül fizet, a kimutatás már fizetési igazolásként szolgál, és könnyen letölthető PDF formátumban.
Az általános szabály: tíz év, nem húsz.
Ha hallotta már, hogy az adósságok húsz év után elévülnek, akkor ez nem a jelenlegi szabály. A 2020. júliusi 19.889. törvény óta a Polgári Törvénykönyv 1216. cikke kimondja: „A végrehajtható adósságokkal kapcsolatos minden személyes keresetre tízéves elévülési idő vonatkozik, a különleges törvények rendelkezéseinek sérelme nélkül. Az elévülési idő a tartozás esedékessé válásának napjától kezdődik.” Ez az a szabály, amely akkor érvényes, ha nincs konkrétabb szabály, és ezért ésszerű határidőt szab azoknak a dokumentumoknak, amelyek bizonyítják, hogy valamit kifizettél: a kölcsön felmondásának igazolása, a magánszemélynek történő kifizetésről szóló elismervény, a tartozás rendezését igazoló megállapodás. Ezek esetében az elévülési idő tíz év a tartozás esedékessé válásának napjától számítva. És mindig ellenőrizze, hogy van-e konkrétabb szabály: ugyanez a cikk tisztázza, hogy a különleges törvények hatálya alá tartozik, ahogyan az adók és a munkaügyek esetében is, és maga a törvénykönyv is rövidebb időszakokat állapít meg, például a bérleti díjakra vonatkozó négyéves elévülési időt a 1222. cikkben.
Hogyan spórolhatsz pénzt anélkül, hogy papírral töltenéd meg a házadat?
Mindennapi használatra egy olvasható fotó vagy letöltött PDF elegendő ahhoz, hogy tudjuk és lássuk, kinek fizettek, mennyit, milyen okból és melyik napon – ezek a főbb vitás pontok, amikor valaki fizetést igényel. Hozz létre egy mappát minden évre, és azon belül egy-egy mappát minden dokumentumtípushoz: ez automatikussá teszi a selejtezési folyamatot. Minden januárban eltávolíthatod a négy évnél régebben lejárt bérleti díjbevételeket, az év végén pedig az ötéves elévülési időt elérő adóbevételeket, feltéve, hogy a szükséges időben benyújtottad az adóbevallásodat. Ne dobj ki fizetési jegyzékeket, adósságtörlő igazolásokat, okiratokat és bármit, ami nyugdíjazással vagy örökléssel kapcsolatos. És ha bármelyik nyugta hőpapírra van nyomtatva, mint sok jegy, azonnal szkenneld be: a nyomtatás idővel elhalványul, és a papír üres marad, pont akkor, amikor szükséged van rá.